Hogyan érjük el a tökéletes mosolyt?

Vicces trükk olyan gyermekdalokat énekelni, melyeknek szövegét mindenki ismeri, és természetesen a gyerekek is kívülről fújják. Énekeljük szándékosan helytelen szöveggel, melynek eredményeképp kis modelljeink ellenállhatatlan késztetést fognak érezni arra, hogy kijavítsanak minket. Egyszer direkt túlzásba vittem a rontásokat, az éppen fotózott kisfiúk pedig teljes értetlenséggel néztek rám, amiért nem vagyok képes megtanulni a szöveget, pedig ők már számtalanszor megmondták, hogy nem „Fürge béka lábak”, hanem „Fürge róka lábak…”.

A 6-10 éves virgoncoknál bevált módszer a pletykálkodós hangnem. Nem a saját szórakoztatásomra csinálom, de szemmel láthatólag nagyon élvezik az olyan témafelvetéseket, minthogy apapelust hord, vagy apának büdi a lába. Mielőtt ilyesmi csevejbe fogunk az alannyal, győződjünk meg arról, hogy apának is helyén van a humorérzéke, amennyiben jelen van a fotózáson.

Az alább látható kislány 9 év körüli, egyszerűen imádtam a mosolyát. Beszélgetés, sok-sok kérdés és válasz eredménye ez a győztes fotó. Ennél a korosztálynál szintén működik még a „mesélj nekem az iskoláról!” témafelvetés.  Beszéltessük őket olyan dolgokról, amiket szeretnek: sportról, az új iPodjukról, görkoriról. Milyen volt a legutóbbi szülinapi partijuk? Mit szeretnének karácsonyra? Hol nyaraltak utoljára? Természetesen mialatt csacsognak, számtalan használhatatlan, nyitott szájas fotó fog készülni, de ugyanolyan jó eséllyel kaphatunk el gondolkodó, visszaemlékező, ábrándozó tekintetet is, melyeket nem érdemes kihagyni a repertoárból!

Pici gyerkőcöknél lehet nagy segítség, ha rávesszük a kedves szülőket, hogy a hátunk mögött bolondozzanak: énekléssel és tánccal csinálják a műsort csemetéjüknek. Én is szívesen becsatlakoznék, de sajnos ilyenkor egy óriási kamera takarja az arcomat, így inkább az elkészült fotót mutatnám meg:

Végezetül legyen egy maréknyi olyan kifejezésed talonban, amiket kedvükre kiabálhatnak a kis modellek. Nem kell, hogy értelmes szó legyen, csak legyen vicces. Kiabáltasd velük, hogy „spagettiiiiiiiiiii”, és kapd el a széles mosolyt a szó végén! Használj nevetést imitáló hangutánzókat, mint a hihi vagy a haha, és várd meg szépen, amíg valódi nevetés nem lesz belőle!

És nagyon kérlek, kerüld a „CSÍZ” felkiáltást! Biztos vagyok benne, hogy működött az ötvenes években. Talán sikeresen kicsikart egy őszinte mosolyt az első alkalommal is, de a sokadik használatnál már a gyerekek is tudják, mi következik, és arra gondolnak: „te jó ég, legyünk már túl rajta!”. A szájuk elindul egy széles vonalba, kissé ijedtnek és elgondolkodónak tűnnek, de a mosolygástól őrülten messze vannak.”