HU | EN

Balesetek az újszülöttfotózás során

Akinek már van gyermeke, az már biztosan tudja; aki az első babát (és vele az első babafotózást) várja, annak érdemes előre megtanulnia: legfontosabb a rugalmasság. Védőnő, gyerekorvos és rokonok mondanak rengeteg szabályt és előírást – a legfontosabb azonban, hogy a szülő kreatívan és rugalmasan álljon hozzá a problémákhoz. Nincsen ez másképp a babafotózás során sem.

Sem nekem, sem Nektek, szülőknek nem szabad előre megírt szabályokhoz ragaszkodni. Minden mindig változhat - legfőképpen a kicsi igényei szerint. Ebben az írásomban a nyugodt babafotózás kulcsát ismerhetitek meg:

Pihenés:

Ha szünetet kell tartani, szólj. Ha a baba türelme elfogyott, akkor leállunk a fotózással. Van idő őt tisztába tenni, megnyugtatni, megetetni, ringatni. Nincs értelme a végsőkig feszíteni a húrt – hagyjuk, hogy az újszülött irányítson! Meggyőződésem, hogy a picik megérzik maguk körül a feszültséget, és erre reagálnak sírással. Ha mindenki nyugodt körülöttük, nekik is könnyebb így viselkedni.

Nyugodt szülők:

A nyűgösség első jeleit én nem feltétlenül veszem észre –a szülők viszont igen. Egy mérges anyatigris a fotózáson – hát ez az, ami biztosan nem vezet jóra. Ha úgy érzed, hogy a sokadik beállítás helyett inkább megölelgetnéd a picit, akkor legyen úgy. Ha bármi zavar, kérlek jelezd – partner vagyok bármiben.

Idő:

Habár egy babafotózás ritkán tart tovább két óránál, az újszülött fotózásra én mindig legalább három órát tervezek – és ezt javaslom Nektek is. Így túltervezve biztos, hogy mindenre marad idő, nem kell siettetni sem szülőt, sem gyermeket.

Rugalmasság:

Erről nem is írok bővebben, inkább olvasd el az alábbi kis gyűjteményemet:

Az eddigi babafotózásaim emlékezetes balesetei:

  • Egyik apró modellem nagyjából háromnegyed óráig csuklott – és sehogy sem tudtuk ezt elállítani. Nem volt egyszerű a fotózás, mivel nem elég, hogy a legtöbb képen bemozdult és életlen lett a baba, a békés alvásból sem lett semmi, mert a picit ez kellőképpen zavarta.
  • Az ívben pisilő kisfiúk kellemetlen meglepetéseket tudnak okozni a közeli képet készítő fotósnak, de némi objektívtisztítás és takarócsere után tevékenységünknek már nyoma sincs.
  • Az először használt báránybőr takarómat telekakiló kislány ennél kicsit több fejtörést okozott…
  • Mivel rendszerint etetés utánra időzítjük a fotózást, nem ritka, hogy a baba kibukik némi anyatejet. Ezért is szeretek fehér kellékekkel dolgozni...
  • Az anyás képeket szeretem a fotózás elején elkészíteni. Hogy miért? Nos, egyik alkalommal csak a számítógépre áttöltött képeken fedeztem fel, hogy az anya melleiből a fotózás végére már bőven szivárgott az anyatej, és bizony a ruháján csúnya foltot hagyott. Sebaj, kicsit tovább tartott a retusálás.
  • A szoptatós képek készítésére spéci objektívtisztító és védő berendezéssel készülök fel. Egyszer ugyanis a kispiccelő anyatej találta szembe az objektívemet. 
  • Van néhány olyan póz, amit csak a baba mélyen alvó állapotában lehet elkészíteni, hosszadalmas, finom-pici igazgatásokkal, nehogy felébredjen. Mondanom sem kell, az épp borulófélben lévő babákról van néhány mókás fotóm.



  • Saját magam által kötött vagy köttetett sapkában szeretem fotózni az újszülötteket. Minden fejméretre azonban nem tudok felkészülni, így esett, hogy egy koraszülött pici baba feje szinte teljesen eltűnt az anyuka által kiválasztott kötött, pomponos sapiban.